Gimnazista koromban, sőt jóval a gimi után is azt mondtam: hehh, osztálytalálkozó, kit érdekel ez a faszság, megy a fene, majd mennek tanulógépek. Érdekes módon az ember változik, eddig mindegyiken ott voltam, és nem bántam meg. Azt kell mondanom, hogy minél inkább telik az idő, annál inkább élvezem, és annál inkább szórakoztat. Hihetetlen milyen kíváncsiak vagyunk egymásra, és most derül ki az, hogy mennyire együtt van/volt ez az osztály. Meglepetten hallgattuk, hogy soha ennyi embert osztálytalálkozón nem szoktak látni. Persze ebben talán annak is szerepe van, hogy az állati szívatás egy elég jó gárdát nevelt belőlünk, öröm látni, hogy szinte mindenki révbe ért, boldog, és elégedett a sorsával.

Külön élvezet volt a helyszín, remek ötletnek tartottam, hogy a találkozó két napos, és ilyen csodálatos helyen találkozunk. Nemsokára fotók is lesznek.

Többnyire kapcsolódó bejegyzések:

1. már megint meg kell szökni!
   Nagyon fondorlatos (elég nehéz), de annál érdekesebb játék következik, amelyben többször is azt hiszed már kijutottál, pedig nem is. Megnyugtató, hogy...


2. pizza
   Megtört a jég, ma először rendeltem pizzát. Nagyon bonyolultnak tűnt, de annál egyszerűbb volt. Kis várakozás után már hozta is:...


3. és még mi sírunk, hogy rosszabbul élünk, mint 4 éve
   Ma derült ki, hogy még február 20-án nyilvánosan kivégeztek 15 embert Észak-Koreában, mert átszöktek a határon. Élelmiszerért, vagy rokonlátogatásra, teljesen mindegy,...