Új környezetben mit is tenne az ember, még ha nagyon jó alkalmazkodó-képességgel is van megáldva, keresi azokat a kapcsolódási pontokat, melyek – ha csak elméletben is – megszokott környezetébe helyezik vissza. Legels? ilyen kapcsolódási pont a konyha, az elfogyasztott ételek. Mint ebben a blogban már leírtam, étkezési szokásaimat, illetve az általam fogyasztott ételeket sajátos szentháromság triumvirátus jellemzi. Az alábbiakban összefoglalom kezdeti koreai tapasztalataimat, a f? elemek címével linkelve az eddigi megállapításokra. Lássuk mire jutottam:

1. Pekáren
Kijelenthetem, péksütemények nélkül nincs élet. Vagy ha van is, az szomorú és sivár lehet. Kevés olyan finomított, kalóriadús, az egészségre ártalmas dolog van (az édességeken kívül persze), amivel ilyen nagy örömmel hizlalnám magam. El?z?leg már leírtam mit is érdemes fogyasztani, természetesen ezek a finomságok Koreában nem lelhet?ek fel. Rutinosan helyettesít? terméket keres az ember. (Ezt a gyakorlatot már láttam…) Rengeteg francia pékség van városszerte, ezekben egész elérhet? áron lehet pékárut találni. Nem beszélve a rengeteg konkurens kis pékségr?l, melyek minden sarkon kínálják saját készítés? finomságaikat. Bár Manócska azt mondta, hogy hamar megunom majd ezeket a koreai készítés? kenyereket (többnyire édesek, és omlós, kalácsszer? a tésztájuk), nehezen tudom elképzelni, ugyanis én az édességeket sem untam meg együttlétünk alatt, ? pedig pár év alatt kid?lt mell?lem a fogyasztásban, már nem nagyon eszik ilyesmit. Összefoglalva elmondhatom, hogy Koreában a pekáren-helyzet kit?n?. És egyre fokozódik.

2. Hamma
A hagyma éveken át a nagy veszteséget jelentette számomra. Ritkán nyílt rá alkalom, hogy maradéktalanul hódoljak eme szenvedélyemnek, sajátos utóhatásait elkerülend?. Koreában kétszeresen is felszabadultan érezhetem magam. Egyrészt itt mindent rendkívül f?szeresen és fokhagymázva f?znek, ezért teljesen természetes ha az embernek kimchi-, neadjisten fokhagymaszaga van. A metróban/buszon utazva nem lep?dik meg az ember, ha egy csinos lány mellé érve nem parfümillatot, hanem valami koreai eledel nyomait érzi. Hagymában és fokhagymában így nincs hiány, s?t. A fokhagymát megtisztítva árusítják, a legkisebb kiszerelés fél kg, de az a ritkább, a sztenderd a kilós, vagy nagyobb csomag. Az újhagyma egészen finom, vékony, és rendkívül jó íze van, nem m?kaja, mint otthon néha tapasztaltam. Koreában tehát a hammahelyzet a csúcson. Nem is kell több.

3. deszka
Az egyik legérzékenyebb pontom táplálékfronton. A korábbi bejegyzésb?l láthatóan eléggé szertartásszer? és anyagigényes. El?relátó lévén természetesen minimális készletekkel érkeztem, de hamar feléltem, és amúgy is egyik els? dolgom volt a koreai édességkínálat feltérképezése. Nos készen van az elemzés, mehet a powerpoint prezi. A koreaiak imádják az édességeket, rengeteg van bel?le, de ez f?ként az édes kekszek és töltött kekszek fogyasztásában merül ki. Legalábbis az üzletek kínálatát figyelembe véve. Életemben nem láttam még ekkora kínálatot mindenféle kekszekb?l. A keksz alapból jó helyen van nálam, de sajnálattal kellett konstatálnom, hogy a piac számomra kedvez?tlenül torz a magyar viszonyokhoz hasonlítva, mivel a kekszek ilyetén el?nye a csokoládék kárára vált… Természetesen megtalálhatóak a nagyok, tehát mondjuk Snickersb?l itt sem szenvedek majd hiányt, de ahogyan Arkagyij Rajkin mondotta volt: "Válámi ván, de… ahhhhh, nem áz igázi!", ugyanis van koreai csoki, már hogy ne lenne, de nem az a kategória, amit egy ilyen édességaddikt mint én, szívesen fogyasztana. Diák koromban pénzünk nem lévén gyakran pótoltuk a csokoládét Katica tortabevonóval vagy más hasonló termékkel. A koreai csokik ízvilága nagyjából ezeknek a pótlóknak az ízére emlékeztet. Gumicukorból már jobb a helyzet, a koreai gumimacik simán felveszik a versenyt a Hariboval is. Dunakavics és MAOAM nincs, s?t hasonló stílusú édességet sem láttam. Így desszertfronton a koreai helyzet bár nem válságos, de elég szegényes, a töltött és ízesített keszek korszakát vetíti el?re.

Fenti tapasztalataim összegezve és röviden az alábbiak: Minden szép és jó, egyedül talán a csomagban ajándékozás céljára feladott néhány kiló szaloncukor további sorsát kell alaposabban átgondolni, miel?tt megérkezik…