kérsz egy harapást?
Vannak bizonyos ételek, melyektől látatlanban is ódzkodik az ember, hát még mikor látja, sőt a szagát illatát is érzi! Itt Koreában két ilyen – egyébként igen népszerű – étel van, az egyik a füstölt szárított polip, a másik a sült főtt selyemhernyó-lárva. Mivel ezeket az ember mindenütt látja és szagolja (az utcán szinte minden sarkon árulják), valamikor át kell esnie a tűzkeresztségen, és meg kell kóstolnia.
Ma elérkezett a nap, megcsócsáltam egy polipot. Erre aztán nem mondható, hogy se íze, se bűze, van neki mindkettő rendesen. Az ízzel még csak kibékülnék, de a szagaszívbe gyomorba markoló. Azt hiszem a polip kiesett mint rágcsálnivaló…
Ma elérkezett a nap, megcsócsáltam egy polipot. Erre aztán nem mondható, hogy se íze, se bűze, van neki mindkettő rendesen. Az ízzel még csak kibékülnék, de a szaga
….kb. 6 éve dolgoztam a pénz egyik templomában. A fiam már akkor is nagyon odavolt a polipokért, így hát vettem egyet a halpultból. Meglepetésnek szántam, mert Bence rajzai akkoriban kilencven százalékban polipokból és egyéb állatokból álltak. Kiderítettem, hogyan készítsem el. Mielőtt nekikezdtem, a csapot teleengedtem vízzel és áztattam egy kicsit.
Szóval megérkezett Bence és azt mondtam: “Ezt nézd meg”, és bevezettem a konyhába a polip a vízben ázott. Nagyon örült és naívan megkérdezte: “Apa ugye feléled?”
:)