Ma hajnalban leesett az els? hó. Imádom a havat, hajnal kett? körül, mikor észrevettem, majdnem lementem tapicskolni egy kicsit. Aztán gy?zött a meleg és a felöltözéshez szükséges energia hiánya, így bealudtam.
Azt persze jól kiterveltem, hogy majd  korán reggel felkelek, és lefotózom a havas feny?ket – nagyon jól néztek ki – a ház melletti parkban. És l?n, reggel hétkor ki az ágyból, nézek ki az ablakon… hát nem elolvadt a kis szemét!? Nem csak a feny?kön, hanem mindenütt.
Az ráadásul csak egy dolog, hogy elolvadt, de ezt úgy tette, hogy fondorlatosan ráfagyott a kocsira. De nem ám csak úgy egyszer?en, ahogy Móriczka levakarja, hanem úgy, hogy az ajtót nem tudtam kinyitni, a jég ugyanis összefügg? hidat képzett a négy ajtó és a tet? között.
Rövid tanácskozás után döntöttünk: addig a teremgarázsban parkolunk, amíg a gondnok nem szól. Vakar a fene.