francia színház Koreában
Tele van a világ meglepetésekkel. Fene se gondolta volna, hogy ilyen messzire kell utaznom, hogy francia filmklubba és színházba járjak. Persze savanyú a sz?l?, hiszen magyar filmklub és színház nem nagyon adódik errefelé.
A filmklub kellemes meglepetés, mert bármennyire is korlátozza a szervez?k szabadságát az a tény, hogy csak olyan filmet tudnak levetíteni, amelyikhez van koreai felirat – a nyelvoktatás szintje és módszerei Koreában egy másik bejegyzés lesz majd valamikor… – szerencsére a felhozatal egész jó, legutóbb a Persepolis cím? filmet vetítették. Nem a filmr?l akarok írni, elég annyi, hogy mustsee.
A legfrissebb élmény most a színház. Nem vagyok egy színházba járó típus, de Jean Baptiste annyira lelkesen invitált, hogy nem tudtam neki ellentmondani. Felhívta a figyelmemet arra, hogy ez egy elég minimalista rendezés lesz, ami a modern színházat inkább kedvel? emberként nem keserített el, s?t.
A filmklub kellemes meglepetés, mert bármennyire is korlátozza a szervez?k szabadságát az a tény, hogy csak olyan filmet tudnak levetíteni, amelyikhez van koreai felirat – a nyelvoktatás szintje és módszerei Koreában egy másik bejegyzés lesz majd valamikor… – szerencsére a felhozatal egész jó, legutóbb a Persepolis cím? filmet vetítették. Nem a filmr?l akarok írni, elég annyi, hogy mustsee.
A legfrissebb élmény most a színház. Nem vagyok egy színházba járó típus, de Jean Baptiste annyira lelkesen invitált, hogy nem tudtam neki ellentmondani. Felhívta a figyelmemet arra, hogy ez egy elég minimalista rendezés lesz, ami a modern színházat inkább kedvel? emberként nem keserített el, s?t.
El is érkezett a nagy nap, szerencsésen elnéztem a kezdést, így Manócska Schumacherként jött értem autóval, majd vitt vissza az egyetemre. Az els? meglepetés akkor ért, mikor közel félórás késéssel felértünk az el?adóba, és JB a bejáratnál szabadkozott, hogy sajnos még nem kezdték el, mert technikai problémáik adódtak a feliratokkal(!). Csak emlékeztet?ül: színházba mentünk! A technikát kezelték, és el is kezd?dött a darab.
A konferanszié, aki kés?bb narrátorként közrem?ködött, koreai nyelvi tapasztalataimhoz mérten szinte kifogástalan franciasággal felvezette az el?adást, a néz?közönség soraiból név szerint szólítva a diákszínészeket. Itt még nem figyeltem fel egy fontos dologra, mégpedig arra, hogy mindegyiknél volt egy kis füzet. A kés?bbiekben kiderült, hogy a füzet az el?adás KULCSA. A darab rendezése ugyanis annyira “minimalista” volt, hogy jobban már nem is lehetett volna. Ültek az asztalnál, és felolvasták a szöveget. A cselekményt a narrátor bonyolította, azaz ha “történnie kellett volna” valaminek a színpadon, akkor azt ? beolvasta (pld.: Isabelle kimegy, Isabelle énekel, stb.) Ez annyira érdekfeszít?vé tette a darabot, hogy Manócskával igen hamar elkezdtünk feszengeni. Sajnáltam szegényt, mert ráadásként némelyik szerepl? elég er?s akcentusa miatt még nekem is nagyon fülelnem kellett, hogy értsem mit mond, neki meg aztán már esélye sem volt. Azért h?siesen végigültük az el?adást. Sebaj, elmondhatom, hogy életemben el?ször felolvasóesten is jártam. Ez sem rossz mérleg!
Az alábbiakban nézzetek meg egy részletet Michel Marc Bouchard “Les musées orphelines” cím? darabjából! Francia eredetiben, “minimalista” rendezéssel:
A konferanszié, aki kés?bb narrátorként közrem?ködött, koreai nyelvi tapasztalataimhoz mérten szinte kifogástalan franciasággal felvezette az el?adást, a néz?közönség soraiból név szerint szólítva a diákszínészeket. Itt még nem figyeltem fel egy fontos dologra, mégpedig arra, hogy mindegyiknél volt egy kis füzet. A kés?bbiekben kiderült, hogy a füzet az el?adás KULCSA. A darab rendezése ugyanis annyira “minimalista” volt, hogy jobban már nem is lehetett volna. Ültek az asztalnál, és felolvasták a szöveget. A cselekményt a narrátor bonyolította, azaz ha “történnie kellett volna” valaminek a színpadon, akkor azt ? beolvasta (pld.: Isabelle kimegy, Isabelle énekel, stb.) Ez annyira érdekfeszít?vé tette a darabot, hogy Manócskával igen hamar elkezdtünk feszengeni. Sajnáltam szegényt, mert ráadásként némelyik szerepl? elég er?s akcentusa miatt még nekem is nagyon fülelnem kellett, hogy értsem mit mond, neki meg aztán már esélye sem volt. Azért h?siesen végigültük az el?adást. Sebaj, elmondhatom, hogy életemben el?ször felolvasóesten is jártam. Ez sem rossz mérleg!
Az alábbiakban nézzetek meg egy részletet Michel Marc Bouchard “Les musées orphelines” cím? darabjából! Francia eredetiben, “minimalista” rendezéssel: