2008/38. hét best of
Az elmúlt héten az alábbi bejegyzéseket olvastátok a legtöbbet:
- Újabb képek Észak-Koreáról – Ebben a témában korábban ezt is szerettétek.
- Dae Jang-geum – Nem gondoltam volna, hogy ez a sorozat ennyire népszer? Magyarországon, sok találat volt/van keres?kb?l.
- AlkoholPista – Bambuszlik?r-teszt Rilakkumával.
Legfurcsább keres?szó(k): “pina fasz segg baszás nézettség enni esküv?” (Ez egy string, egy hét alatt négyszer sikerült…)
Ezentúl lesz ilyen is. Nem keddenként, hanem minden hétf?n. ;)
Szociológia szempontból mi ebb?l a tanulság?
1. szeretünk képeket nézegetni
2. szeretünk f?zni
3. szeretünk inni
:D
(A plussz keres?szavakhoz inkább nem f?znék semmit.)
Én elgondolkoztam azon, hogy miként rakhatta össze ezeket a szavakat. Lehet, hogy egy olyan esküv?i bulit keresett, ahol evés közben dugnak és azt nézik? Nem tudom…
:D Nagyon jó meglátás! Valószín?leg így lehetett! :)
Ahogy mondod, megdöbbent?en népszer? itthon a Jewel in the palace, hozzáteszem, leginkább azok számára, akik ebben látják a kitörés lehet?ségét a dél-amerikai szappanoperák gettójából.
Én a magam részér?l maradnék az egészestés koreai filmeknél:)
Szerintem sorozatokban simán felveszik a versenyt a dél-amerikaiakkal, és felül is múlják ?ket. Nem sokat láttam, de eddigi tapasztalatom alapján mindenképpen.
Magyarul beszél?/feliratos koreai film sajnos nincs túl sok, nem nagyon ismerik az emberek. Talán Kim Ki-Duk filmjei a legismertebbek Magyarországon. Érdekes, hogy Koreában nem túl népszer?…
És mi van azokkal (mint én), akik nem néznek dél-amerikai sorozatot?
Vagyis semmilyen gettóból nem akarok kitörtni. :)
Miel?tt más megválaszolná helyettem: egyszer?en élvezem a sorozat hangulatát, és igen még a n?i-férfi zárt világ bemutatásást is.
Amúgy szerintem attól, hogy valakik egy sorozatot (bármilyen sorozatot) kedvel, nem azt jelenti, hogy az egészestés filmeket nem tudja megemészteni. A sorozatoknak is van jó tulajdonsága (és biztos vagyok benne, hogy még az általánosan leszólandó dél-amerikai sorozatok nagy többségének is, hiszen bizonyítottan népszer?ek. :) )
Babarum: a dél-amerikai sorozatokat igazán nem nehéz felülmúlni. Ha küls?ségeiben igényesebb is (díszlet, jelmez), formanyelvi eszközeiben ugyanolyan primitív, mint ahogy m?fajilag sem tér el (jelen esetben: történelmi közegbe helyezett melodráma).
Kim Ki-dukkal kapcsolatban maximálisan igazad van, de hogy kevés dél-koreai film lenne elérhet? itthon, annak megcáfolására mutatnék neked is listát: http://asiafan.freeblog.hu/files/asiandvdhu.htm
(tedd még hozzá az R-pointot is, ami annyira új megjelenés, hogy még ezen az igen teljes listán sem szerepel).
namhanman utolsó blogbejegyzése: Koreai nyelvkönyv magyarul!
Az már más dolog, hogy mi az érték benne. Sajnos a tömegfogyasztásban nem ez a tényez? dominál…
A lista stimmel. Két okból tennék kifogást. :)
Az els?: Véleményem szerint ahhoz, hogy a koreai filmek ismertek legyenek Magyarországon, a TV-ben és a mozikban kellene vetíteni ?ket. Még soha nem láttam a tékák felé rohanó, ezt a listát a kezükben lobogtató embereket. :)
A második: A koreai filmek nagy része, ahogy látom 2007-es és 2008-as megjelenés?. Ezekr?l lemaradtam itt Koreában, de jó tudni, hogy ilyen sokat léptünk el?re!
1) Jogos. Ezért ismerik a legtöbben Kim Ki-duk nevét.
2) Abszolúte örvendetes a tendencia, de sajnos nem mindig a legnívósabb darabokat importálják.
Amúgy remek a blogod!
Érdekes olvasni titeket.
És valahol nagyon elszomorít.
Furának tartom, hogy csak azért, mert valami valakinek nem tetszik, minden ami hasonló közegben vagy stílusban készült, máris egy kalap alá kerül és lenézend?.
Vannak primitív történetek. Vannak történetek, amik nem primitívek csak annyira el vannak nyújtva, hogy kb. 20 részen át tart 1 sütemény elfogyasztása. Azonkívül vannak primitív nyelvezetek. IS.
Persze nem értek a filmekhez és ezért, valószín?leg bölcsebb lenne nem megszólalnom.
Mégis elmondanék egy történetet. A nagymamám már nagyon id?s volt és nagyon, nagyon beteg. Iszonyú kínokat élt át. Hiába kértük, hogy legalább tv-t nézzen, ne csak a sötétben üljön a téli estéken, ? elhárította. Szomorú volt látni, hogy már semmiben sem talál örömet, de nem mutatja, hogy ezzel se bántson senkit.
… És akkor véletlenül belenézett egy dél-amerikai sorozatba. Onnantól kezdve minden nap azt várta. És nevetett! Újra nevetetett és egész nap mosolygós volt, mert történt valami, ami akkor és ott hatással volt rá. Pozitív hatással.
Lehet, hogy egy m?vészfilmrajongó filmkritikus egy szerencsétlen gettóélvezetnek tartaná… de ? arra a pár órára jól szórakozott.
És nekem a nagymamám boldog percei soha nem lesznek gettópillanatok, sem szar okozta pillanatok.
Soha nem lesz számomra m?vészet valami csak azért, mert nagyon men? dolog felmagasztalni és soha nem nézek le valamit csak azért, mert nem kell hozzá 3 diploma, hogy megértse több százezer ember.
Láttam én már fél millió Ft-ért eladott képet, amin abszolút semmi sem volt és mégis minden m?kritikus orrabukott t?le. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lehet más a véleményünk, csupán azt, hogy mások véleményét nem szabad lenézni, mert mi azt hisszük csakis mi értünk hozzá… vagy mert Fantasztikus Pista, a nagy kritikus ezt írta.
Az emberek szükséglete ugyanis soha nem lesz egyforma. Nem kell széls?ségesnek és kizárólagosnak lenni. Ismerni kell(ene) az IS fogalmát is.
:)
@Nia: Azt hittem félreértettél, de az én hibám. :) Én ugyanezt szerettem volna kifejezni, kicsit másképpen. Nagyra tartom ?ket, mert olcsón csinálnak széles közönségnek megfelel? produkciót. És bár én nem nézem (általában kevés sorozatot nézek, itt Koreában fert?z?dtem meg egy kicsit…), tudom, hogy milliók tapadnak rá, és várják a következ? részt.
Mikor azt írtam, hogy “Sajnos a tömegfogyasztásban nem ez a tényez? dominál…”, az félreérthet? volt, én nem bánom, ha szinte csak dél-amerikai sorozat megy a TV-ben, hiszen igenis menjen az, amire a néz?k vev?k, amit szeretnek, várnak. A gond ott van szerintem, hogy ez nagy felel?sség, ugyanis egyre több ember egyre több id?t tölt a képerny? el?tt, így értékrendjüket nagyrészt az ott látottak alakítják. Úgy gondolom nem mindig pozitív irányba…
Egyetértek veled. :)
Természetesen értem, hogy tulajdonképpen mire értettétek a primitívséget és azt is, hogy nem ezekt?l a sorozatoktól fog szellemileg magasabb szintre lépni a néz?. :)
Egyszer?en csak ezekben a sorozatokban is vannak jók és érdekesek.
Sajnos a médiából kifolyó összes téma valamilyen szinten alakítja az embert és az értékrendjét. (Nekem sokkal sokkolóbb egy-egy f?z?m?sor f?m?sorid?ben.)
A sorozatfügg?ség pedig… hát igen, az egy másik hosszú téma.
:)
A f?z?m?sorokat most ne is említsd, a Dae Jang-Geum miatt érzékeny vagyok a témára! :)
Bár be kell vallanom, mostanában inkább a pulzusmérésre kapom fel a vizet. ;)
A sorozatfügg?ség pedig nem vészes dolog. ;)