Ma este háromnegyed tízkor felhívott egy koreai, és borzasztó franciasággal (először azt hittem, hogy angolul beszél) megkérdezte, hogy januárban tudunk-e találkozni Párizsban, és hogy tudnánk-e most időpontot egyeztetni. Mindezt nagyon határozottan. Amikor elmondtam neki, hogy én Koreában vagyok, meglepődött (nem tudom mit gondolt, hiszen egy koreai mobilszámot hívott…), és végre (a kb. 3 percnyi szenvedés után) rákérdezett, hogy ki vagyok, nem a bankárával beszél?
Kár, hogy nem egy pár milliós befektetést akart rám bízni… ;)

Többnyire kapcsolódó bejegyzések:

1. Goethe, a koreaiak és a kiejtés
   Ma koreai órán a múlt hétvégén tartott Európa-piknikről beszélgettünk. Érdekességként meséltem el, hogy találkoztam egy harmadéves német szakos diákkal, aki egyáltalán...


2. alkoholPista
   Mától elmondhatom, bambuszlikőrt is ittam. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok nagy alkoholfogyasztó, sőt. Természetesen nagymértékű nyitottságomnak köszönhetően minden baromságba...


3. busztankolás és rákhorgászat
   FRISSÍTVE! Meglepő, de itt Koreában a koreai “BKV” buszok nem buszgarázsban tankolnak, hanem nyilvános benzinkúton. Mivel a végállomástól csak néhány megállóra...