sorozatok: mellékhatás
A sorozatok egyetlen kellemetlen mellékhatása számomra az, hogy bizonyos szerepl?k (a színész) beleégnek az agyamba. Amikor egy másik filmben s?t akár másik sorozatban találkozom velük, az els?ként látott karaktert látom bennük, és egy darabig nem nagyon tudom hová tenni ?ket.
Nehéz dolog. Neked is?
En is meglepodtem mikor T-Bag-nek ket keze volt a Transporter 3-ban.
Nekem ezzel filmeknél annyira nem szokott gondom lenni, bár nagyon színészfügg? a dolog.
Viszont sorozatoknál már inkább. Pl. a War at Home apukáját egyszer?en nem tudtam beilleszteni a Prison Breakben játszott zsaruszerepbe.
@ragcsi: Eheh, abból csak el?zetest láttam, de már annyi is elég volt, hogy ez nekem is felt?njön! :)
@Mefi: Nekem a filmeknél is furcsa, f?leg ha nem jelent?s a szerep, azaz nincs id? arra, hogy kialakuljon egy másik karakter a fejemben. Most néztem a 16 Blocks cím? filmet, abban szerepel Angel Batista ?rmester. :)
War at Home nem ismerem, az milyen jelleg?? Neked bejött?
abszolút nem – enyhe arcvakságom van, a legnagyobb színészeket ismerem csak fel. még a saját kollégáimat sem (3 év után), ha másmilyen a hajuk, vagy hirtelen másik irodában ülnek. sokszor nem tudok követni bonyolult, több szálon játszódó filmeket, mert képtelen vagyok megjegyezni, hogy ki kicsoda.
Nálam el?fordul. Régen ugyebár volt a Derrick, azon n?ttem fel. Derricknek volt egy társ. Na, az is megöregedett azóta, de akkor is ha meglátom a Derrick jut az eszembe.
Viszont nem rég volt egy sorozat (apácákkal), amivel az egyik f?szerepl? volt. El?ször nagyon zavart.
Végül csak annyit mondhatok, le a kalappal a színészi teljesítménye el?tt, mert teljesen megváltoztatta az “arcából kiindulva”, emlékeimet.
Szia, nekem inkább a szinkronhangokkal van így. Fura, ha máshogy szólalnak meg a filmekben…Mel Gibson-t mikor el?ször hallottam saját hangján szólni, teljesen elképedtem, hogy nem Dörner György-ként szólalt meg :)
Szép napokat!
Fúú, nekem nem is ez, hanem ma is filóztam egy csomót, hogy szegény Dexter, ki kellett nyírnia a bátyját, nem is értem, hogy bírta…Aztán filozofáltam egy sort, hogy most Dexter szegény az életem része, álmodtam, vagy csak többet kellett volna aludni három óránál….
@Füles: Huhh, ez nem lehet valami kellemes! Nagyapám volt ilyen, mindig dohogott is, hogy nem tudja követni ezeket a sorozatokat! :)
Érdekes volt, mert neki nagyon jó volt a memóriája, csak az arcokkal volt baja.
@Nia: Derrick társa Harry. LOL, még mindig itt visszhangzik a fülemben: “Harry, tapadj rá!” :)
Apácás Derrick? Az jó lehetett! ;)
Melyik az a sorozat egyébként?
@Euthymia: Ez is érdekes, bár kevésbé vettem észre. Általában igyekszem mindent az eredeti nyelven nézni. Emlékszem egyszer nagyon furcsa volt, mert a 24 cím? sorozat egyik évadját kivételesen magyarul néztük. Nehezen szoktam meg a hangokat! :)
@mimke: Hehe, igaz, néha bele tud ragadni az ember a sorozatokba, f?leg ha sokat néz bel?le egyszerre. Mivel pedig általában ezt az ember éjjel követi el, álmodik is néha róla rendesen! :)
A Dexter harmadik évadját nézzük éppen, kb. a felénél járunk.
Nekem elég mulatságos, mert az egyik f?szerepl?, Miguel Prado teljesen úgy néz ki, de még a gesztusai is teljesen olyanok, mint az egyik volt f?nököm!
Ja, az els? évadban aki sorozatgyilkosnak adja ki magát a barátn?m pasijára hasonlít. Az azért ijeszt? egy kicsit….
Hm :) Érdekes, nálam nincs ilyen probléma. Bár, ha meglátnám Jockeyt ( a Dallasból) másban, akkor nem tudnám én sem hova tenni :D
@Mebarak: hihi pedig van pár film, amiben játszott :) ilyen az otthon is játszott Jeannie, a háziszellem.
@Babarum: otthon régen csak szinkronizált filmek mentek a tévében :), ezért égett belém a jó kis magyar szinkron, nagyon jók szerintem a magyar színészek szinkronizálásban (régen jók voltak)
Kívánok vidámságot, egészséget az új 365 napra :)
:) Az említett sorozatban nincs b?nügy, egy német kisváros életét mutatja be, az kolostor új vezet? apácája és a polgármester “f?szereplésével”.
Egyszer?, nyugis, kedves, kis, német sorozat. Tudom ajánlani, ha valaki kikapcsolódásra vágyik.
Olyan szinten “nyugis”, hogy még apukám is rákapott. Amíg véget nem ért a reggeli epizód, ha lehetett, nem ment dolgozni. :D
Talán nem kell mondanom, hogy “Harry” a polgármester. :)
A film címe: “Te szent Ég!” – és a netr?l letölthet?. ;)
@mimke: A barátn?d látta a sorozatot?
@Mebarak: Kicsi az esélye! :)
@Euthymia: Némelyik szinkron tényleg nagyon jó ma is, viszont ma már megteheti az ember, hogy választ. Néha még jól sikerült szinkron esetén is érdemes!
@Nia: Megkönnyebbültem, durva lenne, ha Harry lett volna a vezet? apáca! Akkor talán még apukád sem kapott volna rá! ;)
Á, ma már inkább az lenne a normális. :P
Gondolj be! Egy film, ahol az apáca n?, a polgármester férfi… nagyon kirekeszt? érzést kelthet az emberekben. :)))
@Nia: Na igen. Meggondolandó! :)
Nem ide tartozik, de err?l jutott eszembe: Olvastam nemrég egy nagyon érdekes cikket. Biztosan emlékeztek még Salman Rushdie költ?re és a Sátáni versek cím? kötete utáni fatvára.
Az írás a húszéves évforduló kapcsán egy érdekes kérdést feszeget, írója elgondolkozik a társadalom liberalizmusáról. Amikor a kötet 1988-ban megjelent, az összes demokratikus államban elítélték az iszlám közösség reakcióját, és az író pártjára álltak.
A jelenkori helyzet: Manapság, ugyanezekben az államokban már meg sem engednek jelenni egy könyvet ha csak egy apró esélye is van annak, hogy az iszlám világban bárki is sért?en értelmezheti azt.
A kérdés a következ?: Kevésbé vagyunk liberálisak, vagy csak félünk? Elgondolkoztató, és szerintem b?ven vannak magyarországi párhuzamok is…
Tényleg nagyon érdekes gondolatsor!
Erre még nem is gondoltam, pedig tulajdonképpen nagyon kézenfekv?. Igen, mindenképpen megjelent a félelem és a konfliktuskerülés.
Viszont így mégsem azt érik el, hogy elfogadóbbak legyünk, hanem azt, hogy senki ne merje elmondani a saját igazságát, kritikáját (ha már szólás- és véleményszabadság van).
S?t, amir?l nem tájékoztatnak minket, arról nem szoktunk tudni (mivel tényleg nem tudunk róla).
Tulajdonképpen – költ?i kérdés – ezzel a fajta hozzállással csak nem megint a stucc egyfajta különös, fején homokot visel? dugdosódásának gyakorlása lesz megszokottabb? :)
Bocsi, elgondolkodtam. :)
Összegzés: mindig is megmondták, hogy mir?l mit gondolj. Ez soha nem lesz másként. Max. a szinkronhagok és filmek.
A többiek még mennek is, de a Jóbarátok karaktereit sehogy sem tudom elvonatkoztatni a sorozattól. Mindegy, hogy kés?bb akár mozifilmben is t?nnek fel, nem megy, ráadásul a megszokott szinkronhangjuk nélkül inkább meg sem nézem.
Amit még nem tudok megszokni, pedig edzem magam egy ideje: a bollywoodi (indiai) filmekben mindig van 4-5 zenés betétdal, és itt minden playback-r?l megy, híres és ismert playback-énekesek számaira tátognak a színészek. De hogy egy film alatt 4-5 különböz? énekhangon fakadjon dalra egy színész, az még mindig képes sokkolni :D
@Nia: Van azért ebben szerintem egyfajta hamis liberalizmus is, aminek a félelem a táptalaja.
@gianni7: A Jóbarátokból csak televízióban, elvétve láttam részeket (egy elvetemült barátom most nézte végig az összes évadot!), és mégis hasonlóan érzek, mint te, bármelyik színészt lássam is más produkcióban. Bele sem merek gondolni, mi lenne ha rendesen végignéztem volna pár évadot!
Az indiai betétdalokkal kapcsolatban pedig ne zavarjon a 4-5 hang, úgyis a tiéd a hatodik! Csak meg ne vágd magad! ;)
Épp most tolom a jóbarátokat, részben gépen, részben tvben (ott el?rébb járnak, igyekszem behozni a lemaradást:) úgy mindent összevetve láthattam kb 5 évadot a 10 b?l. Imádom, egyes szerepl?kért egyenesen odavagyok, ennek ellenére nem hiszem, hogy gondot jelentene bármelyiküket másik filmben nézni. Nekem valahogy a környezet, a hely, a többi szerepl? és a szituációk együtt alakítják ki a figurákat, ha kivesszük az egyiket, és átrakjuk egy teljesen más filmbe, akkor ? egy másik karakter lesz, és el tudok vonatkoztatni a másik filmt?l.
Nálam kicsit fordítva van, én nem a színészt kötöm egy fix szerephez, hanem a szerepet kapcsolom egy színészhez. Pl sose bírtam nézni azokat, ahol az eredeti mozifilm után készült egy olyan sorozat (vagy folytatás), ahol kicserélték a eredeti színészt egy másikra – nekem onnatól kezdve “ez nem az igazi, hanem valami ál” érzésem volt.
@Chipi: Ezek szerint te is elvetemült vagy! :)
A példa, amit felhoztál, teljesen igaz, fordított esetben, színészcsere esetén én is nagyon nehezen tudom elfogadni egy sorozat hitelességét. Hosszútávon hozzászokik ugyan az ember (pld. Barátok közt ;) , de nincs olyan sok ennyire hosszú sorozat. Esetleg a Jóbarátok! :P