posta. nem az első bejegyzés, de nem is az utolsó (szerintem)
Volt már több gondolatom is a postáról (itt szigorúan a Magyar Postáról beszélek!), de mivel egyre abszurdabb élmények érnek, egyre inkább megalapozottnak tartom első véleményemet a cégről. A történet rövid, tanulsága velős:
Koreában feladásra került egy kis csomag 2006. szeptember 25-én. Ismerve a hosszú utat (személyesen megerősítem!), légipostai küldemény lévén, 1-2 héten belül vártam. Semmi hír. Három hét után bementem a postára megkérdezni, hol a csomag. Megnézték, ott nincs, a feladónak kell utánajárnia hol is van. Újabb szót is tanultam ekkor, "TUDAKOZVÁNY". A feladó utánajárt, elmondták neki, hogy a csomag Magyarországon van. Érdekes módon a koreai posta ezt onnan meg tudta állapítani. Megint eltelt kis idő… Újabb telefon, újból elküldtek, hogy a feladónak kell utánajárnia. Ekkor már kicsit elszállt az agyam, valószínűleg nem lehettem túl barátságos, kicsit ijedten azt ajánlották, hogy hívjam a központot. Felhívtam a központot, ahol nagyon előzékenyen elmondták, hogy ők semmit nem tudnak segíteni, de van egy ún. csomagkövető szolgáltatás a Magyar Posta weboldalán, ahol megnézhetem a csomag státuszát (sic!), ha ismerem az adatait. Felkészült lévén természetesen ismertem az adatokat, és megnéztem a weboldalt. Láss csodát, a csomag az oldal szerint is Magyarországon volt, és várakozott már több hete. Felhívtam újból a kerületi fiókot, ahol a jól ismert leckét mondta fel egy hölgy: "A feladónak kell tudakozványt indítania!" Ez egyfajta katalizátorként hatott, mint Mentos cukorka a diétás kólában, azaz valószínűleg robbantam, mert a hölgy egy halkan elrebegett "pillanat türelmét" után eltűnt a telefonból, és egy másik, határozottabb hang vette át a kagylót. Nem vártam meg míg elkezdi felmondani a leckét, szembesítettem a tényekkel (koreai posta, központ, weboldalon található nyomkövetés). Próbált, de nem engedtem közbevágni, majd mikor végeztem, ő is a türelmemet kérte. 2 perc múlva visszajött, és láss csodát, a következő mondat hangzott el: "Elnézését kérjük, itt a csomagja nálunk, fáradjon be érte!"
Mi ebből a tanulság?
Koreában feladásra került egy kis csomag 2006. szeptember 25-én. Ismerve a hosszú utat (személyesen megerősítem!), légipostai küldemény lévén, 1-2 héten belül vártam. Semmi hír. Három hét után bementem a postára megkérdezni, hol a csomag. Megnézték, ott nincs, a feladónak kell utánajárnia hol is van. Újabb szót is tanultam ekkor, "TUDAKOZVÁNY". A feladó utánajárt, elmondták neki, hogy a csomag Magyarországon van. Érdekes módon a koreai posta ezt onnan meg tudta állapítani. Megint eltelt kis idő… Újabb telefon, újból elküldtek, hogy a feladónak kell utánajárnia. Ekkor már kicsit elszállt az agyam, valószínűleg nem lehettem túl barátságos, kicsit ijedten azt ajánlották, hogy hívjam a központot. Felhívtam a központot, ahol nagyon előzékenyen elmondták, hogy ők semmit nem tudnak segíteni, de van egy ún. csomagkövető szolgáltatás a Magyar Posta weboldalán, ahol megnézhetem a csomag státuszát (sic!), ha ismerem az adatait. Felkészült lévén természetesen ismertem az adatokat, és megnéztem a weboldalt. Láss csodát, a csomag az oldal szerint is Magyarországon volt, és várakozott már több hete. Felhívtam újból a kerületi fiókot, ahol a jól ismert leckét mondta fel egy hölgy: "A feladónak kell tudakozványt indítania!" Ez egyfajta katalizátorként hatott, mint Mentos cukorka a diétás kólában, azaz valószínűleg robbantam, mert a hölgy egy halkan elrebegett "pillanat türelmét" után eltűnt a telefonból, és egy másik, határozottabb hang vette át a kagylót. Nem vártam meg míg elkezdi felmondani a leckét, szembesítettem a tényekkel (koreai posta, központ, weboldalon található nyomkövetés). Próbált, de nem engedtem közbevágni, majd mikor végeztem, ő is a türelmemet kérte. 2 perc múlva visszajött, és láss csodát, a következő mondat hangzott el: "Elnézését kérjük, itt a csomagja nálunk, fáradjon be érte!"
Mi ebből a tanulság?
- Soha ne bízz a Magyar Postá(s)ban
- Informatikai fejlesztés + postás = 0
- A Magyar Posta monnyon le!
egyetértek. nekem a Berlinből jövő csomagaimat nyúlták le évekig több kevesebb rendszerességgel. de sose sikerült kinyomoztatnom. megoldás: egy ideje már nem küldenek. ha néha előfordul, akkor kizárólag vmi más céggel.
Én az Apeh kommunikációmat is csak személyesen intézem (próbálom)
ha fontos levelet várok tôlük, addig cseszegetem az ügyintézôt, míg személyesen átvehetem tôlük
magypostán keresztül eszméletlen sokszor szívtam már meg (anyagilag is)
kedvencem a tértivevény…
még SOHA nem kaptam vissza egyetlen tértit, sikeres kézbesítés esetén sem