Imádom a hétvégéket. Több okból is. Egyrészt hosszú éveken át meg voltam fosztva tőlük, másrészt így kiélhetem egyik szenvedélyemet, nevezzük egyszerűen “behagymázásnak”. Persze ez így csonka megfogalmazás, kiegészítésre szorul, hozzá kell tennem a “befokhagymázást” is. Mindkettő nagy mennyiségben történő fogyasztást feltételez, melynek illatanyagai tartósan megmaradnak a szervezetben. Nem tudom ki és mikor döbbent rá arra, […]
Ma elvittem a tehenet kitakarítani. Kapott egy külső-belső takarítást, meg kidobáltam belőle a szemetet. Tiszta történelem, Manócska szereti teletömni az ajtó zsebét minden szarsággal, egész régi dolgokat találtam. A kesztyűtartó külön kaland volt, tele térképekkel. Több Budapest térkép, Magyaroszág, Ausztria… egész gyűjtemény. Ezek mind eladók, nincs már rájuk szükség, Moha bá irányít!
Milyen dolog már 2006-ban rádöbbenni arra, hogy egy teljes napon át nincs se mail sem internet a munkahelyeden. És nem először. És nem először lenne rá rohadtul szükség. Sajnos tisztában vagyok vele, hogy nem utoljára éltem ezt meg. Okosság. A franciák dolgoznak rajta ;)
Roissy, hatalmas hotelkomplexumok mindenütt a reptér körül. Fürtökben épültek, egy-egy fürtben akár 3-4 hotel. Óriásplakáton vagy a hotel falára függesztve hirdeti mindegyik az árait, és különböző szolgáltatásait. Érdekes, hogy egy fürtön belül micsoda diverzifikáció lelhető fel: mikor behajt a hotelbusz a “telepre”, az első a legolcsóbb hotel, 39 EUR/éj/szoba (1-3 főre) 3 méteres betűkkel kiírva, hogy […]
Azon kívül, hogy a leglehetetlenebb helyeken rakják le az embert, ahonnan a célállomásra eljutni majdnem ugyanannyi idő, mint a repülés, semmi kivetnivalóm nincs a low-cost repülés ellen. Sőt. Szeretném megemlíteni legnagyobb előnyüket: soha 5 percnél többet ezek a járatok nekem nem késtek. Ma volt szerencsém egy közel egy órás késést végigvárni, míg elindultunk. Hogy az erfranc […]
Miért van az, hogy Magyarországon nem lehet igazi croissant-t enni? Két nap alatt teljesen függő lettem, nyakló nélkül toltam, rádöbbentem, hogy most néhány hónapig megint nem eszem ilyet. Érdekes, legutóbb Szöulban volt igazi croissant-élményem, hogy a pékbe nem tudja ezt egy magyar pék?
Alapvetően jó napom volt ma. Lenyomtam egy csomó taskot, megjött Korilakkuma, meg a svájcibicskám is. Valaki becsomagolhatna a következő két napra. Akkor igazán tuti nap lenne.
Elég durva hírt hallottam ma reggel a rádióban. Egy fiatal pár megvásárolt egy házat, melyet teljesen átalakítottak. A munkálatok során a pincében találtak egy 300 literes rumoshordót, tele rummal. Természetesen megcsapolták, és elkezdték fogyasztani. Ebből a munkások is jócskán kivették a részüket, ugyanis 1-2 hónap alatt kiürült a 300 literes hordó. Mivel úgy hallották kotyog […]
Gimnazista koromban, sőt jóval a gimi után is azt mondtam: hehh, osztálytalálkozó, kit érdekel ez a faszság, megy a fene, majd mennek tanulógépek. Érdekes módon az ember változik, eddig mindegyiken ott voltam, és nem bántam meg. Azt kell mondanom, hogy minél inkább telik az idő, annál inkább élvezem, és annál inkább szórakoztat. Hihetetlen milyen kíváncsiak […]
maz írta korábban, hogy a napi három alvást fel kell venni a programba. gergoke, életviteli tanácsadóm szememre hányja, hogy rendszertelenül élek. Tegnap adtam az egészségnek, de rendesen. Este hatkor lefeküdtem egy fél órára, ehhez képest ma reggel hatkor ébredtem. A napi három alvás egyébként nem lehet túl jó, szerintem napi kettő az optimális, és a […]
Véget ért a tesztidőszak. Igazán sokáig nem húzta, mindössze 200 km erejéig bírtam. Ebben két dolog is szerepet játszott. Egyrészt eléggé szenvedtem (persze nem ez volt a döntő ok, hiszen a teszt az teszt!), másrészt a hétvégén haza kellett utaznom. A 200 km távot háromezres fordulattal eléggé untam volna, így a teszt hamar véget ért. Tapasztalataim […]
Fene gondolta volna, hogy ennyi ingem van, meg minden más cucc. Igazán mikor mindent kimostam és csak szedtem sorra a mosógépből a holmikat, a sokadik körnél döbbentem rá erre. Micsoda felfedezéseket tesz az ember, ha igazán beindul az agglegényélet!
Ma felkerült az Indexre egy interjú Wahorn Andrással. (Meg sem kérdezték tőle, hogy “Mit intéztél András?” :) Miután elolvastam, nosztalgiáztam kicsit, meghallgattam a Kalandra fel! c. lemezt. Kétszer is. Annyira jó kedvem lett tőle, már az sem érdekel, hogy ott a csomó meló az asztalon, majd megvár. Valószínűleg keveset hallgathattam anno, minden üteme, szövege ott […]
Ezt tedd be könyvjelzőnek, favorit! :)
Ma időutazást tettem. Kijöttem a dobozból, és mentem egy kört a lakótelepen. Semmi nem változott, minden ugyanolyan mint 5-10 éve, bár sajnálkozva kellett felfedeznem, hogy a Salátabár, ahol olyan sokat ebédeltünk, bezárt. A fagyizó ugyanaz, csak csinos fiatal lány helyett egy néni (nem fiatal és nem csinos) szolgál ki. A citromfagyi még mindig rulez!