Örök kérdés számomra, hogy a saját magunk által készített étel miért ízlik mindig kevésbé annál, amit más csinált? Hiába mondja mindenki és mindig, hogy jobb mint, és cudarjó, stb. - ez a lelki elégtételen túl nem vigasztal. Persze nem kell komoly kajákra gondolni, ez az eszmefuttatás a rántotta kapcsán indult. Hozzá kell tenni, hogy a rántotta speciális eset, lévén rendkívül egyszerűen, igen alacsony hibafaktorral elkészíthető étek. Éppen ez benne az érdekesség, a saját készítésű rántotta még soha nem nyújtott olyan élvezetet, mint mikor bárki más csinálja meg. Még az elkészítési procedúra szigorú egyezése esetén sem. Elméletemmel teljes mértékben egyetért Manócska is, többször is megvitattuk már ezt a kérdést, de nem jutottunk dűlőre. Több elmélet is felmerült, a főzés közbeni mentális jóllaktam-érzés, a zsírral való telítődés… Úgy tűnik, hogy ez a rántotta titka marad.

Többnyire kapcsolódó bejegyzések:

1. wiki
   Ez mulatságos. Már többször megakadt a szemem a hírdobozban a legalsó cikken (“Jöttök Vikire? Mi már voltunk Ferin!”), és mindig bántotta...


2. mindennapok
   Elkészült a számomra legalkalmasabb lakberendezés prototípusa. Teljes mértékben alkalmazkodik jelenlegi életvitelemhez. Kell nekem! Hmm, talán az egyik kádat zuhanykabinra cseréltetem :)...


3. DE A KÖRTE!
   Érdekesen alakul mostanában a gyümölcsök élete nálam. Hirtelen megérkeznek, sokan, és bekerülnek az űber-gyümölcstárolóba. Ennek köszönhetően nem rohadnak és nem nyomódnak...