Örök kérdés számomra, hogy a saját magunk által készített étel miért ízlik mindig kevésbé annál, amit más csinált? Hiába mondja mindenki és mindig, hogy jobb mint, és cudarjó, stb. – ez a lelki elégtételen túl nem vigasztal. Persze nem kell komoly kajákra gondolni, ez az eszmefuttatás a rántotta kapcsán indult. Hozzá kell tenni, hogy a rántotta speciális eset, lévén rendkívül egyszerűen, igen alacsony hibafaktorral elkészíthető étek. Éppen ez benne az érdekesség, a saját készítésű rántotta még soha nem nyújtott olyan élvezetet, mint mikor bárki más csinálja meg. Még az elkészítési procedúra szigorú egyezése esetén sem. Elméletemmel teljes mértékben egyetért Manócska is, többször is megvitattuk már ezt a kérdést, de nem jutottunk dűlőre. Több elmélet is felmerült, a főzés közbeni mentális jóllaktam-érzés, a zsírral való telítődés… Úgy tűnik, hogy ez a rántotta titka marad.