kiképzés

2006. december 1.3 hozzászólás

Kategória: blog

Mesélték többen is, hogy nyáron, mikor megjön a monszun, készüljek fel az állandó esÅ‘zésre. Gondoltam nem nagy dolog, láttam én már esÅ‘t eleget, ezt is meg lehet szokni. Pár napja viszont olyan égszakadást láttam, amire még életemben nem volt példa. Éppen indultam volna itthonról, amikor kinéztem, és azon vettem észre magam, hogy nem látok ki. ElÅ‘ször azt hittem, köd van – meglepett volna néhány perc alatt -, de abban a pillanatban megérkezett a hang is, az ereszcsatornákban szinte üvöltve csobogott, mindenütt ömlött lefelé a víz. Ezt néztem pár másodpercig, és elkezdtem keresni a telefonomat, hogy lemondjam a találkozót. Aztán egyszer csak hopp, kiláttam az ablakon. Valószínűleg elfogyott fent a víz, mert öt perc alatt vége volt.

Ezt már három napja, az esemény bekövetkeztekor le akartam írni, aztán elsikkadt. A magyarázat, hogy miért is írtam most mégis le, nagyon egyszerű. A mai napon ugyanezt eljátszottuk, csak hóviharral. A szituáció annyiban volt más, hogy ma a buszon ülve meredtem kifelé, és vártam, hogy mikor halunk meg. KezdÅ‘dött még a belvárosban egy hasonló esÅ‘vel, ami útközben átláthatatlan hóeséssé alakult át, 2-3 cm méretű hópelyhekkel. A sofÅ‘r, egy nagyon sportos papa, éppen úgy vezetett a pár méteres látótávolságban, a hókásás úton, mintha nyáron a Riviérán suhanna a kabriójával. Míg a buszmegállótól elértem a házig, hóembert játszottam, a 3 perc alatt egységes bevonatot képzett rajtam a hó. Sajnos pár perccel azután, hogy hazaértem, a hóesés elállt. Így esÅ‘bÅ‘l ugyan nem kaptam, de a hóból jutott a nyakamba. Télen is van kiképzés a nyárra!

3 hozzászólás a(z) “kiképzés” címû bejegyzéshez

  1. Lea szerint:

    Húúú. Ez az ország engem elvarázsol. Persze, nem biztos, hogy ugyanezt érezném, ha én is elszenvedÅ‘je lennék ezeknek a dolgoknak. Minden esetre, a meleg szobában, pihe-puha takaró alatt olvasgatva…..:-)))

  2. Babarum szerint:

    Időjárás vonatkozásában nem mindig főnyeremény ez az ország (főleg monszun idején)! Azért azt el kell ismernem, hogy a legdurvább esőt nem Koreában, hanem Japánban éltem meg. A baj az volt csak, hogy 4 napra mentünk, és ebből az eső az első napot teljesen megette. :(

  3. Lea szerint:

    Nézegetve a gyönyörűséges képgalériádat elgondolkodtam azon, hogy régen a posztó csizmácskájukban, kabát nélkül hogy nem áztak el és faqytak meg szegények?

Szólj hozzá!