para

2007. január 28.2 hozzászólás

Kategória: blog

Újabb 20 órás úton vagyunk túl, megérkeztünk (másik) haza. Az út kapcsán felmerült bennem egy érdekes kérdés. Hogyan kondicionálódik az ember az egyenruhára? Vajon mitől van az, az egyedfejlődés melyik szakaszában alakul ki, hogy az ember ösztönösen megriad és stresszel, ha egy egyenruhást lát? Hogy két példával éljek: Nem mondhatom el magamról, és sokan mások sem, hogy nem hajtott soha gyorsan, ezért nem minden ok nélkül való, hogy a fékre lép, de minimum felemeli a lábát a gázpedálról, ha meglát egy rendőrt. Kevesen vannak azok is, akik nem hoztak át a határon egy-két dolgot bejelentés nélkül. Ezek mind apróságok, melyek általában ki sem derülnek, retorzió nélkül maradnak, így egyik sem magyarázza azt a hirtelen görcsöt, amit az egyenruhás felbukkanásakor tapasztalok magamon, illetve látok másokon. Különösen igaz ez a határátlépésre, beléptetésre és vámvizsgálatra.
Az utóbbi években ez kiegészült nálam az ún. check-in-frásszal. Saját elnevezés, a Wikipediában ne keressétek. Korábban már meséltem az első koreai utazás reptéri élményeiről, akkor alakult ki bennem ez a görcs a bőröndökkel és a túlsúllyal kapcsolatban.
Egyszerű a megoldás, adhatnám akár én is magamnak a jó tanácsot, hogy le kell mérni a bőröndöket, és annyi holmit kell csak bepakolni, amennyitől nem lesz túlsúlyos. Ez a megoldás kézenfekvő, de van egy komoly ellenérv: az ember nem kilóban, hanem darabban fejezi ki szükségleteit. Azaz nem egy kiló könyvet, 20 deka inget és 10 deka zoknit szeretne vinni, hanem a megállapított és kívánt darabszámot. Így akármit is próbáltunk eddig, mindig több lett a súly, mint kellett volna. Úgy tűnik örökké parázni fogok. A check-intől is.

2 hozzászólás a(z) “para” címû bejegyzéshez

  1. maz szerint:

    az hianyzik neked, hogy egy tanktaskaval kelljen elutaznod par ezer kilometert. hidd el, hogy tudnal takarekoskodni. hellyel is, sullyal is :]

  2. babarum szerint:

    Biztosan így van, nem mentem még tanktáskával. De 5 hónapnak (ráadásul 3 évszak) biztosan nem vágnék neki vele.

Szólj hozzá!